Som növény

• Növényvilág:  

    A Külső-Somogyi dombság meghatározó erdőtípusa: a tölgy-, a gyertyán-, az ezüsthárs-, kiegészülve kisebb akácosokkal.

    Térségünk közepes adottságú mezőgazdasági terület. Alapformái az alaphegység pikkelyes szerkezeti viszonyainak tükörképeként pannóniai agyag-és homoküledékekből formálódtak ki. A változó vastagságú pannóniai rétegek a lejtők aljában sok helyen a felszín közelében vannak, másutt pre-balatoni murvás folyóvízi homok és 5-15 m vastag lösztakaró fedi. A lejtőkön és lejtőlábakon, lépcsős szinteken löszös-homokos talaj maradványokkal és murvával kevert lejtőüledékek nagy vastagságban halmozódtak fel. A nagyobb keresztvölgyek talpain csekélyebb mennyiségben tőzeges foltok, lápi agyag és lápi mész is előfordul.

A löszös üledékeken 4 %-ban agyag bemosódásos barna erdőtalajok, 32 %-ban barnaföldek, 9 %-ban csernozjom barna erdőtalajok, 47 %-ban mészlepedékes csernozjomok képződtek. A földek V. és VI. talajminőségi kategóriába tartoznak. A patakvölgyek rétjei, legelői a VI. és VII. talajminőségűek. A talajterület egy része a dombsági táj miatt talajeróziónak erősen ki van téve.

A domboldalakon elsősorban akácerdő, kisebb foltokban tölgy-, kőris-, juharfák csoportjait találjuk, néhány esetben diófák társaságában (utóbbiakat elsősorban akácerdőben).

Az erdei talajon, a lejtős domboldalakon sok ehető gomba is található. A réteken elsősorban fűz-és nyárfákkal találkozhatunk, meg a kiegészítő bokrokkal, mint pl. a bodza. Feltétlenül itt kell szólnunk a környezetünkben szép számmal növő som növényről is, községünk és a megye névadójáról.

Mi is a som?!?

   A som (Cornus) a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos növénynemzetség. A hideg és meleg mérsékelt övben, valamint a trópusi magashegységekben honosak. Tagjai fák, cserjék, vagy évelő lágyszárúak.

Az Európában őshonos húsos somot (Cornus mas) szintén ültetik díszcserjeként, skarlátvörös bogyóterméseit nyersen vagy feldolgozva fogyasztják, de bort is készítenek belőle. A nagyvirágú som (Cornus nuttallii) a virágos somra hasonlít, ami Észak-Amerikában őshonos. A virágos somnak és rokonainak a virágai a többi fajhoz hasonlóan aprók, de fehér vagy színes, nagy fellevelei veszik körül őket, amelyekkel a megporzó rovarokat csalogatják.

Cornus mas: Húsos som

    2,5-4 méteres bokor, 4-10 cm-es levelei fényes zöldek, tojásdad alakúak, ősszel sárgára színeződnek. 10-20 apró sárga virágból álló virágai kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílnak. Gyümölcse szeptemberben érik, többnyire piros, tojásdad alakú. Fényt kedvelő, a szárazságot jól tűri. A laza, meleg talajokat kedveli. Növényvédelme nem okoz gondot, mert alig van kártevője. Igen korai virágzásáért, valamint jó várostűrése miatt parkokban is szívesen ültetik. Magánosan, csoportosan alkalmazzuk, de szép, virágos nyírott sövény is nevelhető belőle. Madárvédő cserje. A húsos som vad erdei gyümölcsfaj, amely régóta fontos szerepet töltött be az ember táplálkozásában. Savanykás-édes, fanyar ízű termése sok vitamint, cukrot, valamint almasavat, pektint, illat-és festékanyagot tartalmaz.

A gyümölcs túlérve nyersen is fogyasztható, de lekvár, kompót, szörp, gyümölcsíz, bor, pálinka is főzhető belőle. Aszalványként a téli hónapokban kitűnő C-vitamin-forrás.

Virágzás: február-március, termés: augusztus-szeptember.

Irodalom: Lenkey Tibor: Som község története c. műve (2019)